Piszkos Frednél is sötétebb titkok Rejtő életében

A népszerű regényírót sok millióan olvasták a szocializmusban, de már a harmincas években „popkulturális szupersztár” volt

„Mit tegyen egy ember, akitől elrabolták a tragédiáját? Mit tegyen, aki azt hiszi, hogy nagyszerű jelleme miatt vállalja a halált, a pusztulást, a szenvedést, de egyszerre kiderül, hogy csak ostoba, kötni való bolond?” – tette fel a kérdést Rejtő Jenő a Csontbrigád című művében.

Gárdonyi még tudta…

Nem példa nélküli az elmúlt húsz-harminc évben történt gyors magyar nyelvromlás 

Nem példa nélküli az elmúlt húsz-harminc évben történt gyors magyar nyelvromlás, mi is csak fölzárkóztunk a nemzetközi „élmezőnyhöz” az elmúlt ötven, és különösen a legutóbbi húsz-huszonöt évben. William Shakespeare összes műveiben tizennyolc-húszezer szó olvasható, s a listát még számtalan szókapcsolat is gyarapítja. A 20. századi angol (amerikai, ausztrál, egyéb) próza megértéséhez nyolc-kilencezer szót kell ismernie az intelligens olvasónak. Hasonlóan bővelkedett anyanyelvének szavaiban a spanyol Cervantes is, aki emellett olaszul is olvasott, és olaszról is fordított. A 18. és 19. századi német írók, tudósok ugyancsak gazdag nyelvkincset örököltek a nyelvújító Luther Mártontól.

Nyáry Krisztián közölte Facebook-oldalán Karinthy Frigyes írását (érdemes elgondolkodni)

Levelet kaptunk. A feladó Karinthy Frigyes 1918-ból. Tényleg ő. A 2016. november 16-án Magyarországon élő, működő íróktól, újságíróktól, szerkesztőktől kérdez valamit. Valamit, amire muszáj lenne válaszolnunk, ha már ennyire kéri. „Kérlek, írótárs, válaszolj. Könyörgök neked, írd meg sebtiben - mi lesz? Hová megyünk? Meddig élünk? Mifelé törekedjünk? Mitől tartózkodjunk?” Aki tudja a választ írjon neki. Vagy ha inkább nem mondaná meg neki, írja meg magunknak. Nekem fogalmam sincs. De ha mégis lennének válaszaink, össze kéne gyűjteni őket. Mondjuk 2018-ig. Akkor lesz száz éve, hogy megkérdezte.

Olvasólámpa: Háborúról földközelből (Iochom István új könyve)

Iochom István új, sorrendben tizenötödik könyve* ismét az úgynevezett valóság­irodalom világába kalauzolja az olvasót. Ehhez segítségül kéri Borbáth József néhai ozsdolai szabómester naplóját, amely a múlt század első felébe vezet vissza minket. Abba a korba, amikor két háborút és két impériumváltást, na meg a kommunizmus térhódítását is kénytelen volt megélni Székelyföld lakossága.